Marad még az XP?

Újabb haladékot kaphat a Microsofttól a szoftvercég 2001-ben piacra dobott operációs rendszere, a Windows XP, amittől az óriás szoftvergyártó szeretné megvonni a terméktámogatást.

Azonban egyes hardvergyártók, élükön az Intellel, felborították a Microsoft terveit: a világelső processzorgyártó várhatóan hangsúlyos szerepet kíván adni a kézi számítógépekbe, olcsó noteszgépekbe és hasonló, alapvetően szerény teljesítményigényű feladatokat ellátó eszközökbe szánt Centrino Atom platformjának, illetve az annak szerves részét képező Atom processzornak.
A probléma tulajdonképpen az, hogy ezek az eszközök nem bírják el a Windows Vistát.
Így a Microsoftnak választania kell, vagy továbbra is értékesíti a Windows XP-t az olcsó noteszgépek gyártói számára, vagy teljesen kivonulva ebből a szegmensből átadja a terepet a Linux-alapú megoldásoknak.
Ez utóbbi eshetőség semmiképpen nem jelenthet opciót a Microsoft számára, ezért várható, hogy hamarosan bejelentik, hogy a Windows XP licencelésére bizonyos korlátok közepette továbbra is lehetőséget kíván biztosítani az olcsó, Atom-alapú notebookok gyártói számára.
Forrás

Új és várhatóan nagyon népszerű iparág-"netbookok"?

Azóta, hogy megjelent a műfajteremtő Eee PC várható, hogy az érdeklődés hatalmas lesz, a főként internetezésre használható olcsó noteszgépek (netbookok) és a velük közeli rokonságban álló asztali számítógépek (nettopok) iránt.

A világelső processzorgyártó, az Intel nemrégiben mutatta be, az ebbe a szegmensbe szánt új platformját, a Centrino Atomot. A rendszer kulcskomponense a rendkívül kedvező fogyasztási mutatóval rendelkező, nem utolsósorban olcsó Atom processzor, melynek számítási teljesítménye megfelel a kategória elvárásainak. Az Atom az olcsó PC-k mellett szórakoztatóelektronikai eszközökben, beágyazott rendszerekben, de akár vékony kliensekben is használható. Az Atom processzoros eszközök a korábbi hírek nyomán várhatóan júniusban kerülnek piacra.
Az Eee PC-vel tavaly bemutató tajvani Asustek szerint, ebben az új ágazatba, az éves szállítási volumene már idén meghaladhatja a tízmilliós darabszámot, 2009-re pedig jó eséllyel duplázhat a piac. A forgalomnövekedés természetesen nem kizárólagosan a világviszonylatban viszonylag csekély forgalmat lebonyolító Asustek eredménye lesz: az Atom-alapú, vagy az ahhoz hasonló felépítésű és tudású olcsó számítógépek gyártásában egyre több vállalat érdekelt, így a PC-piac éllovasai, köztük a HP-vel, a Dellel és az Acerrel mostanra világossá tették, hogy rövidesen piacra lépnek új termékeikkel.

Az Intel is bizakodó az új piaci szegmens növekedését illetően: a vállalat a netbookok és nettopok összesített piaci forgalmának évenkénti kétszámjegyű növekedését várja 2011-ig, mely időpontig a prognózis szerint nagyjából százmillió olcsó gépet szállítanak majd a gyártók.

Forrás

Wiki: 10 millió szócikk

Elkészült a Wikipédia tízmilliomodik szócikke!

A szócikk Nicholas Hilliard angol miniatúrafestőről és aranyművesről készült. Az anyag szerzője egy szegedi művelődéstörténész és könyvtáros, Pataki Márta, aki több mint egy éve önkéntese a magyar Wikipédiának: ez idő alatt több tucat önálló szócikket írt és több ezer másikhoz járult hozzá.

Forrás

Google net nélkül?

A Google tavaly indította el a Google Gears-t, aminek a segítségével a cég online irodai alkalmazásai (Google Docs) hamarosan internetkapcsolat nélkül is futtatthatók lesznek.

A Gears a böngészőbe épül be. A plug-in lehetővé teszi azt, hogy a kapcsolat nélküli módban a gépen ideiglenesen tárolt dokumentumokkal tovább lehessen dolgozni, majd amikor újra az internetre kapcsolódunk, akkor a Gears az elkészült anyagot a Google szerverére feltöltve szinkronizálja a tartalmat.

Forrás

Intel: "lopásgátlók" notebook-okhoz

A jövő notebookjai talán kevésbé lesznek vonzóak a tolvajok számára.

Az Intel egy olyan fejlesztésen dolgozik, mely képes lehet a tolvajok próbálkozásait meghiúsítani.

Az Intel Anti-Theft Technology (ATT) védelem alatt álló számítógép, a gyártó reményei szerint nem lesz majd újra értékesíthető, a merevlemezen tárolt adatokat pedig egyáltalán nem lehet majd illetéktelenül elérni.

Az Intel és partnerei (köztük az Absolute Software, a Phoenix, a McAfee, a Lenovo és a Fujitsu Siemens Computers) által közösen fejlesztett ATT pontos működéséről még nem ismert, de valószínűleg egy jelszavas vagy biometrikus (esetleg a kettő kombinációján alapuló) azonosítás hiányában a rendszer képes lesz blokkolni mindenféle adatelérést, és ezen a merevlemez kicserélése sem segítene. Azaz a notebook tulajdonképp használhatatlanná válna, esetleg alkatrészként értékesíthetnék bizonyos elemeit. Az sem kizárt, hogy az ATT vagy annak bizonyos verziói valamilyen nyomkövetőrendszert is tartalmaznak majd.

Forrás

Cenzúrázatlan Olimpia Kínában

Az elmúlt hetekben a sajtóban sokat hallhattunk az Olimpia cenzúrázásával kapcsolatos vitákról, de úgy tűnik a kérdésben végre megegyezés született.
Peking beleegyezett, hogy az egész országra kiterjedő internetcenzúra alól felmentést kapnak az olimpia idejére a közvetítő sajtómunkások (cenzúrázatlan internettel dolgozhatnak, a televíziós közvetítéseknél sem lesz késleltetett jeltovábbítás).
Forrás

A kiberetámadások ellleni védelem megszervezése

Tavaly az észteket támadás érte (DDos-támadás) , melynek következtében az észak-atlanti katonai szövetség (NATO) megkezdte a felkészülést, a digitális korszak új hadviselésére.
Napjainkban az elektronikusan működő rendszerek bizonyos esetekben komoly sebezhetőséggel működnek.
Észtország állt elő egy új kezdeményezéssel, melynek lényege, hogy a NATO tagállamai működjenek együtt annak érdekében, hogy a tagállamokat megvédjék az esetleges jövőbeli kibertámadásoktól. Az idei, Bukaresten megrendezett NATO-csúcson zajló egyeztetések után, úgy tervezik, hogy májusban nyolc ország (az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Spanyolország, Észtország Lettország, Litvánia és Szlovákia) Tallinban megalakít majd egy szervezetet (Cyber Defence Centre of Excellence), amely a tagállamokat érő számítógépes támadások megelőzésével, illetve ezek kivédésével fog foglalkozni. A szervezet fő céljai közé tartozik, hogy a nemzetközi együttműködést javítsa, közös végrehajtó szerveket hozzon létre, illetve segítsen kidolgozni egy általánosan érvényes „kibervédelmi doktrínát”.
Júniusra egy kormányzati csúcstalálkozót is szerveznek ez ügyben Tallinban.
Forrás