Magyarország és az informatika-fejlesztési irányok

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2007–2010-re szóló stratégiája alapján az információs társadalom fejlesztését a materiális és kognitív feltételek javításával, valamint a releváns tartalomkínálat bővítésével kívánja elősegíteni, s e cél elérésének érdekében Bóna Ákos, a GKM infokommunikációs ügyekért felelős szakállamtitkára szakmai találkozót hívott össze.

A minisztérium három akciótervet kezdeményezett

1.Digitális Írástudás Akcióterv (DIAT),

2.Szélessávú Akcióterv (SZAT) és

3.eGazdaság Akcióterv (EGAT).

A találkozón részt vett az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), akik szerint az eseményen a széles sávú hálózatok bővítésének akcióterve (SZAT) volt a fő téma. A kormány által 2005 végén elfogadott Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) strukturált és egységes rendszerbe foglalta azokat a programokat, amik a széles sávú elektronikus kommunikáció útjában álló korlátok lebontását célozták, s a SZAT ennek gyakorlati megvalósítását célozza meg.

Az akcióterv megkezdése előtt azonban szükség van Magyarország hálózati lefedettségének felmérésére, illetve kapacitás-megoszlási adatbázisnak összeállítására, amely településenkénti bontásban mutatja be a településekre befutó sávszélesség-kapacitásokat passzív hálózati szinten, lehetővé teszi a szűk keresztmetszetek dinamikus vizsgálatát, ezáltal segíti a stratégiai irányok kijelölését a széles sávú infrastruktúra fejlesztésének területén.A minisztérium a felmérés lefolytatására a GKIeNet Kft.-t választotta ki, s felkérték a piaci szereplőket a céggel való együttműködésre.

Forrás

Pénz a magyar informatikai kutatásoknak

Az IBM Magyarország vezérigazgatója, Paál Péter február 15-én átadta a cég nemzetközi zsűrije által megítélt szakmai díjakat az egyetemi kutatóműhelyek számára.
A magyar pályázók taroltak ebben az évben: az Európában kiosztott összesen 50 elismerésből csak három országban – Németországban (12), Nagy-Britanniában (7) és Oroszországban (6) – nyertek több Faculty Awardot, mint itthon. A felsőoktatási intézmények a támogatás segítségével olyan programokat finanszíroznak, amelyek keretében a hallgatók bekapcsolásával alkalmazott, a piacon hasznosítható kutatásokat folytatnak, vagy korszerű, az üzleti szférában fontos területeken indítanak képzéseket.
A pályázaton díjazottak: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatika Tanszék, A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, A Budapesti Műszaki Főiskola Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet, A Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Informatikai és Gazdasági Intézet, A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Informatika Tanszék.
Forrás