Véget ért a huza-vona?

A Microsoft egyelőre eláll a Yahoo! felvásárlásától.
Bár a Microsoft a régi 31 dollátosnál magasabb árat kínált (33 dollár), a Yahoo-nak ez sem volt elég, ragaszkodott a 37 dolláros részvényenkénti árhoz.
A Microsoft nem fogadhatja el, mivel túlságosan felülértékelné a Yahoo!-t, ellentétes lenne a vállalat és tulajdonosainak érdekeivel.
Több elemző is úgy gondolja, hogy a Yahoo! hibát követett el, hogy nem fogadta el a Microsoft ajánlatát.
Sokan arra számítanak, hogy a Yahoo! részvényeinek értéke a hétfői tőzsdenyitáskor meredeken esni fog.
Akadnak természetesen elemzők, akik érteni vélik Jerry Yang motivációit: szerintük a Yahoo! már feljövőben van, az elmúlt évek súlyos válsága elmúlt. Az ő véleményüket látszik alátámasztani az is, hogy a hírek szerint a Yahoo! és a Google a jövő héten együttműködési megállapodást ír alá, s újra felmerült annak a lehetősége is, hogy az AOL-lal megszakadt tárgyalások is folytatódnak.
De felmerül egy harmadik lehetőség is, mely szerint Steve Ballmer egy újabb ügyes húzásáról van szó, aki a sok kellemetlenséggel járó ellenséges felvásárlás helyett a kivárásra játszik. Ballmer bízhat az elégedetlen Yahoo!-részvényesekben, akik a várható árfolyamcsökkenést nem fogják jó szemmel nézni, s várhat egy kedvezőbb piaci helyzetre, amikor már nem lehet a Microsoft ajánlatát visszautasítani.
Forrás

URL-gyűjtögető Google

A Pingdom.com szerkesztői ráakadtak azoknak a webcímeknek a listájára, amely a Google által birtokolt doméneket tartalmazza.

A Google (és a többi, komoly branddel, vagyis értéket jelentő márkanévvel rendelkező vállalat) több okokból is halmozza a birtokában lévő doménneveket.

1. Bejegyeztetik azokat, amelyek roppant hasonlóak az eredeti névhez, hogy a visszaéléseket megakadályozzák.

2. Megveszik a neveket, amelyek a gyakori elgépelés miatt kerülnek a keresőkbe vagy a böngészők címsorába (pl. Googel, Gogle stb.).

3. Megvásárolják azokat is, amelyek nem közvetlenül a fő márkanévvel kapcsolatosak, hanem a vállalat egyéb, ám szintén brandnek számító termékeivel, illetve tervezett termékeivel hozhatók összefüggésbe (pl. az Earth, a Google Earth miatt).

De vannak olyanok is, amelyeknek csak nehezen felderíthető az oka.

Például: 30dayfitness.com vagy az essentialmommy.com, az-on-url-je.com. A goooooooooooooooooooooooooooogle.com védelme még értelmezhető, de az nem, hogy akkor a gooooogle.com-ot és a goooooogle.com-ot miért nem vásárolják meg?

Az olyanok mint például a googleauction.com, a googlelovers.com, a googlecasinogames.com talán a vállalatbirodalom leendő fejlesztési irányait mutatják.

Vannak, amik igen nagy ambíciókról tanúskodnak: googlereligion.com, googlefaith.com.Ezek a nevek talán a jövő gazdasági lépéseit sejtetik: googletimewarner.com, ebay-google.com, googlewarnerbros.com.

Forrás

Épül az európai műholdas navigációs rendszer...

Május 1-jén egy Szojuz rakétával Bajkonurból fellőtték, a tervezett európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo második, egyben utolsó tesztműholdját, a Giove-B-t – adta hírül az Európai Űrügynökség. A sikeres művelet elvégzése után Jacques Barrot, az Európai Unió közlekedési biztosa kijelentette, hogy biztos abban, hogy a Galileo 2013-ban már működni fog.
Előzmények
Oroszország versenyt fut az EU-val a műholdas navigáció terén
Mégis csak lesz európai műholdas navigációs rendszer
Forrás

Jótékony Microsoft a biztonságos internetért

A Microsoft kidolgozta a Computer Online Forensic Evidence Extractor-t (COFEE), ami egy átfogó nyomozati segédeszköz, mellyel a Microsoft szeretne hozzájárulni a rendvédelmi szervek bűnüldözési munkájához. A nyomozóhatóságok számítógépes bűnözésre szakosodott részlegei számára kifejlesztett eszköz az eljárás során bizonyítékként felhasználható adatok kinyerésére szolgál, segítségével a windowsos számítógépek összes személyes adata és rendszernaplója hozzáférhetővé válik, a rendszerjelszó ismerete nélkül. A COFEE tehát feltöri a számítógépeket.
A COFEE egy hardverből (USB-s pendrive) és egy nagyjából 150 alkalmazást integráló programcsomagból álló komplex megoldás. Az eszköz megkerüli a jelszavas beléptetési rendszert, egyebek mellett képes elérni és lementeni a különböző hálózati és kommunikációs alkalmazások naplózott adatait, illetve betekintést enged a számítógép összes felhasználójának személyes mappáiba.
A Microsoft a COFEE-től nem vár profitot, a projekt kizárólag azért jött létre, hogy növeljék az internet biztonságát.

Forrás

Egy teljes napot kütyük nélkül!

2008 május 3.-ára tervezik a Shutdown Day-t, melynek lényege, hogy egyetlen napig ne kapcsolják be az emberek számítógépeiket és egyéb "kütyüiket" (pl. gameboxok, mp3 és egyéb zenelejátszók). Ezzel védjük egészségünket (szem, kéz és különböző függőségek), illetve energiát is spórolunk. A szervezők arra buzdítanak minket, hogy éljünk kicsit a "valódi világban" is, amiből sajnos a számítástechnika és az internet hatására egyre jobban veszik ki a személyes interakció.

Forrás

Magyarország és az informatika-fejlesztési irányok

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2007–2010-re szóló stratégiája alapján az információs társadalom fejlesztését a materiális és kognitív feltételek javításával, valamint a releváns tartalomkínálat bővítésével kívánja elősegíteni, s e cél elérésének érdekében Bóna Ákos, a GKM infokommunikációs ügyekért felelős szakállamtitkára szakmai találkozót hívott össze.

A minisztérium három akciótervet kezdeményezett

1.Digitális Írástudás Akcióterv (DIAT),

2.Szélessávú Akcióterv (SZAT) és

3.eGazdaság Akcióterv (EGAT).

A találkozón részt vett az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), akik szerint az eseményen a széles sávú hálózatok bővítésének akcióterve (SZAT) volt a fő téma. A kormány által 2005 végén elfogadott Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) strukturált és egységes rendszerbe foglalta azokat a programokat, amik a széles sávú elektronikus kommunikáció útjában álló korlátok lebontását célozták, s a SZAT ennek gyakorlati megvalósítását célozza meg.

Az akcióterv megkezdése előtt azonban szükség van Magyarország hálózati lefedettségének felmérésére, illetve kapacitás-megoszlási adatbázisnak összeállítására, amely településenkénti bontásban mutatja be a településekre befutó sávszélesség-kapacitásokat passzív hálózati szinten, lehetővé teszi a szűk keresztmetszetek dinamikus vizsgálatát, ezáltal segíti a stratégiai irányok kijelölését a széles sávú infrastruktúra fejlesztésének területén.A minisztérium a felmérés lefolytatására a GKIeNet Kft.-t választotta ki, s felkérték a piaci szereplőket a céggel való együttműködésre.

Forrás

Istenhez az interneten

Ausztráliában indítottak egy új oldalt azok számára, akik imáiknak, kéréseiknek, könyörgéseiknek keresnek helyet az interneten.

A dear-god.net weboldalára bárki írhat ilyen üzenetet – s mindegy, hogy azt a keresztény Istennek, Allahnak, Buddhának vagy valami meg nem nevezhető spirituális energiaközpontnak szánja.

Az oldal nagyon népszerű, egy hete indult és már 63000 látogatója volt. A vallásos közösségek egyre aktívabbak az interneten is.

Forrás

Kihaló internet?

Jim Cicconi az AT&T alelnöke kifejtette azon véleményét, hogy az internet jelenlegi infrastruktúrája a közeljövőben eléri működési határait, s a további üzemben tartáshoz komoly változásokra és befektetésekre van szükség.Cicconi azt mondja, hogy a közelmúltban olyan mértékben emelkedett meg az internetre feltöltött adatok mennyisége – elsősorban a videoanyagoknak, illetve a Web 2.0-nak köszönhetően –, hogy ezt az óriási információtömeget a hálózat mai rendszere már nem sokáig, a jelenlegi trendet figyelembe véve maximum 2010-ig képes kezelni.

Forrás

Ellenségek ha barátkoznak...

A Microsoft és a Novell egymást segítve nyomul Kínában, a piaci terjeszkedést hibrid rendszerekre kívánják alapozni.

A Microsoft és a Novell bejelentették, hogy közösen tovább növelik kínai befektetéseiket, hogy az egyre dinamikusabban fejlődő piacot stratégiai pozíciót tudjanak elfoglalni, s hogy válaszoljanak az ilyen irányú kínai igényekre.

A két cég közösen végzi a marketingmunkát, s bejelentésük szerint különös gondot fordítanak a nagy teljesítményű számítógépek (HPC) és a virtualizációs megoldások szegmensére.

Forrás

A Microsoft Live Mesh-e

A Microsoft új webes projektje elemzők szerint vízválasztó lehet a cég üzleti modelljében.

A Live Mesh nevű szolgáltatás célja, hogy megoldja a különböző digitális eszközökön tárolt tartalmak menedzselését, szinkronizálását, és megkönnyítse ezek megosztását. A Mesh az úgynevezett „cloud computing” megoldások mind komolyabb erőt képviselő trendjébe tartozik.

A projekt tesztfázisban van, kezdetben 10 ezer amerikai felhasználó próbálja ki a Mesht a Windowst futtató számítógépén. A Microsoft tervei szerint a következő néhány hónapban kibővítik a tesztelési kört, s bevonják a tesztelésbe pl. a mobiltelefonokat, sőt az Apple számítógépeit is – hiszen a program célja, hogy bármilyen eszközzel kompatibilis legyen, amelyik képes az internethez csatlakozni.

A Microsoft ezt a jövőben vezető szerepű internetes termékének szánja.

Forrás

Sokadik felvonás: Google vs. Microsoft

A Google és a Salesforce.com hétfőn bejelentették, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, melynek első számú célja, hogy a Microsofttal felvegyék a versenyt.
A két cég bizonyos tekintetben roppant hasonló tevékenységet végzett eddig is: mind a Google, mind a Salesforce.com a webes alkalmazásokat, Software as a Service típusú szolgáltatásokat használta ki, s ez utóbbi vállalat ma a mind inkább feljövőben lévő „cloud computing” (az adott alkalmazások nem a felhasználó gépén vannak telepítve, hanem ezeket a felhasználó az interneten keresztül használja) piacvezetőinek számítanak.
A megállapodásnak köszönhetően a Google számtalan, már jól ismert webes szolgáltatása bekerül a társcég kínálatába. A megállapodás értelmében a Salesforce.com a Google Apps szolgáltatásait ingyenesen fogja kínálni, de létrehoznak egy olyan konstrukciót is, ahol a fogyasztók technológiai támogatást is kapnak.
Forrás

Google Street View

A Google új vállalkozása, a nagyvárosok utcáin készült panorámaképek készítése, melyekből virtuális sétára alkalmas virtuális városokat hoznak létre. Leginkább az Egyesült Államok városairól készült ilyen, de az igény már máshol is megmutatkozott. A Google csapatai megindultak a Street View munkatársainak speciális kocsijait Rómában és Milánóban látták. A Street View fokozatosan terjeszkedik, de a gyors bővítésnek gátját képezhetik a személyiségi jogokból fakadó panaszok, mivel a képek időnként túl részletesek.

Forrás

Miért térjünk át az Open Document Formatra?

A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (Open Document Format Alliance) magyar tagozata petíciót nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ E-Közigazgatási Főosztályának (Bódi Gábornak), amelyben azt javasolja, hogy az európai gyakorlat mintájára Magyarország haladéktalanul térjen át az uniós normáknak megfelelő, költséghatékony, nyílt szabványok alkalmazására.
Ennek jelentősége az lenne, hogy 3-4 év alatt 100 milliárdos megtakarítást remélnek, ha áttérnek a közigazgatásban és az oktatásban ezen szabványokra. Nem mellékes az sem, hogy az ODF általános alkalmazása javítja az állampolgárok esélyegyenlőségét, az információszabadság érvényesülését, és esélyt ad mindenkinek a tanulásra és a tudás megszerzésére.
A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség magyar tagozata felajánotta az illetékes állami szerveknek, hogy ingyenes szakmai támogatását ad a megfelelő informatikai stratégia s a kapcsolódó rendeletek, jogszabályok kidolgozásához.
A benyújtott petíció javaslatai szerint az ODF (Open Document Format) és az e nyílt formátumot kezelő alkalmazások és infrastruktúrák költségvetési intézményeknél történő kötelező használatát három év alatt bevezethetőek.
A petíció benyújtói azt is kihangsúlyozták, hogy az EU jelenlegi célkitűzései között megtalálható, hogy 2010-ig minden tagállamnak meghatározott szabványok mentén együttműködő rendszerekkel kell rendelkeznie.
A petíciót átvevő Bódi Gábor azt ígérte, hogy mielőbb megvizsgálják a javaslatokat, a megfelelő kormányzati egyeztetéseket lefolytatják és a lehető leggyorsabban megpróbálják a kormányzati véleményt kialakítani.

Forrás

Oroszországban "cenzúráznák" a wifieszközök használatát

Engedélyhez kötné Oroszországban a wifieszközök használatát a tömegmédiát, a telekommunikációt és a kulturális javakat felügyelő illetékes hivatal.

Ha a tervezet átmegy a törvényhozáson, az összes wifivel kommunikáló eszközt regisztrálni kell majd az országban, a hotspotok üzemeltetéséhez pedig hatósági engedélyt kell majd szerezni. Az előírás megszegése pedig elkobzással járna.
Oroszország egy ideje a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kezeli a wifihálózatok szabályozási rendszerét, a kormány igyekeztek az eszközök által használt frekvenciasávokat felszabadítani. Az intézkedéssorozat részeként az országban tavaly nyár óta nem kötelező regisztrálni a vezeték nélkül kommunikáló mobil eszközöket, ám az illetékes hivatal mostmár úgy látja, hogy ez elhamarkodott lépés volt: előterjesztésük szerint a jövőben minden wifivel kommunikáló berendezést regisztrálnia kéne a tulajdonosnak, amit aztán a készülék gazdája használhatna legálisan. Sajnos a regisztráció elég hosszú időre elhúzódhat, de érdemes kivárni, mert aki nem teszi és használja gépét a regisztráció előtt a tulajdonát kockáztatja, a hatóság ugyanis ezektől a felhasználóktól elkobozná az eszközt. Tehát egy igen bonyolult folyamat van kialakulóban Oroszországban egy nyilvános hotspot, vagy akár egy zárt, otthoni wifihálózat beüzemelésére; engedélykérő iratok sorozatát kellene kitölteni, részletes technológiai dokumentáció csatolásával a kérvényhez. Ezenfelül Moszkvában és Szentpéterváron a Nemzetvédelmi-nemzetbiztonsági Hivatalnak is engedélyeznie kellene az egyénileg üzemeltetett wifihozzáférési pontokat.
Forrás

Újabb Microsoft-EU ellentét

Az Európai Parlamentben felvetődött a kérdés, hogy nem kellene-e kizárni a Microsoftot az uniós közbeszerzésekből.

A kérdést Heide Rühle fogalmazta meg, aki szerint az amerikai szoftvervállalat ellen lefolytatott európai vizsgálat, és az azt lezáró elmarasztaló határozat, valamint a rekordösszegű bírság a hatályos szabályozás szerint maga után kellene vonzza a kizárást.

2004 márciusában született egy határozat, melyben elmarasztalják a Microsoft amiért visszaélt szoftverpiaci erőfölényével és ezáltal megsértette az EU versenyügyi szabályait, és jelentős kárt okozott a versenytársaknak, és a felhasználóknak.

A Microsoft fellebbezést nyújtott be, amit azonban elutasítottak (2007. szeptember 17). Ez után nem nyújtott be újabb fellebbezést, így a határozat jogerősnek minősül-Rühle szerint.

Rühle még hozzátette, hogy a Microsoft éveken át elmulasztotta teljesíteni az előírt kötelezettségeit, amiért további bírságot szabtak ki rá.
Így a Microsoftra érvényes az uniós költségvetési rendelet 93. cikkének b és c pontja, amely kimondja: „A pályázókat vagy az ajánlattevőket ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből, amennyiben b) jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi; c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat.”
Rühle ezért kér útmutatást azzal kapcsolatban, hogy a Microsoftra vonatkoztatható-e a rendelet idézett pontja, amennyiben vonatkozónak ítélik, a Microsoftot kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból.

Előzmény

Forrás

Egyre izgalmasabb a béta Google Earth

A Google Earth folyamatosan fejlődik. A legújabb verzióját alapvetően nem változtatták meg, de beleépítettek egy-két igazán látványos elemet. Ezenfelül alakítottak a navigáló segédleten is.

Látványos újítás a nappal/éjszaka funkció beépítése, amelyet a felhasználó ha bekapcsol két módban használhatja a szolgáltatást. Az egyik a Föld teljes méretű, távlati képe, ahol a bolygó forgását imitáló animáció a fény/árnyék változásait mutatja be. A másik: most már közvetlenül lehet a Google Earthben/ből a virtuális városbejárásokra ugrani (Ez összefüggésben van a Google új Street View szolgáltatásával) Fényképezőgép ikonok jelzik azokat a városokat, ahol már virtuális sétát is lehet tenni, s a „Sun” funkció bekapcsolásával a meglátogatott városban átállítható a napszak. Megoldották a nap vándorlását is.

Forrás

Felülvizsgálják az internetadó kérdését

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infokommunikációs ügyekért felelős szakállamtitkára, Bóna Ákos, szakmai egyeztetést hívott össze 2008. április 21-ére az internetszolgáltatásokra kivetett kulturális járulékkal kapcsolatban.

A kulturális járulékra vonatkozó tervezetet a legtöbb szakmai szervezet elutasította, és sok "civil" is hangot adott ellenvetéseinek.

Egy ilyen intézkedés jelentősen megnehezítheti a hazai internet penetráció kiszélesítését, ezért van szükség arra, hogy az internetszolgáltatókkal egyeztessenek, illetve, hogy a piaci szereplőkkel egyeztett álláspont ismeretében javasolják a kérdés újratárgyalását.-tudhatjuk meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közleményéből.
Forrás

Mailboxból Gmail

2008. április 13-a óta a Google Partner Program keretén belül a Google Mail adja a Mailbox internetes levelezőrendszer hátterét. A Mailbox tehát, mint egy Gmail-klón működik. A változtatás nem érinti az e-mail címeket.

Ennek jelentősége lehet, hogyha már a szolgáltató is szolgáltatást vesz igénybe (A Google szerveréről működik), akkor a szolgáltatók szépen lassan elveszítik egyediségüket.

Forrás

A Yahoo! megveszi a magyar IndexTools-t

A Yahoo! megállapodott a webanalitikai termékeket fejlesztő magyar Tensa Kft (IndexTools), felvásárlásáról.
Az IndexTools szolgáltatásai az amerikai és nyugat-európai elektronikus kereskedelmi piacok meghatározó cégei számára nyújtanak azonnali és pontos információkat webes kampányaik hatékonyságáról.
Forrás

Az EU nem kapcsolná le a fájlcserélőket

Az Európai Parlament elítéli azt a gyakorlatot, hogy az internetszolgáltatók egyszerűen megszüntetik azoknak az internet-előfizetését, akik rendszeresen és nagymennyiségben végeznek fájlcserét.
Az Európai Unió ezzel arra reagált, hogy több országban is komolyan fontolgatják ezt a lehetőséget.
Az Európai Parlament elfogadott ajánlása a kérdésben: „…az internet a kultúra kifejeződésének széleskörű platformja, az ismeretekhez való hozzáférés és az európai kreativitásban való részvétel eszköze…”, ezért a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „…tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek ellentétesek a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal, valamint az arányosság, a hatékonyság és a visszatartó erő elvével, mint például az internethez való hozzáférés megszakítása”.
A képviselők úgy gondolják, hogy a digitális portálokról nem profitcéllal letöltő fogyasztókat nem kellene üldözni. Az Európai Parlament szerint a felelősségvállalásba a kalózkodás elleni küzdelembe inkább be kellene vonni a fogyasztókat is, és ezért tudatosító és oktató kampányokat ösztönözne.

Forrás

Lejárt a türelmi idő... (Microsoft vs. Yahoo!)

A Microsoft háromhéten belül döntést akar... Elfogadják-e a Yahoo! felvásárlási ajánlatát.

A Microsoft elhatározta, hogyha április 26-áig nem születik megegyezés, akkor közvetlenül a Yahoo! részvényeseihez fognak fordulni, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy elérjék egy új igazgatótanács megválasztását.
Felvásárlási ajánlatot még januárban tettek a Yahoo!-nak, a hivatalos bejelentés február elsején történt meg, de az ajánlatot a Yahoo! akkor elutasította, mert alacsonynak találta a vételárat. (Ez az összeg 44,6 milliárd dollár volt, ma már a Yahoo! részvények csak 41 milliárd dollárt érnek.)

A további halogatás csak árthat a részvényeknek, és a keresőcég pedig mind jobban lemarad az internetes versenyben, állítja a Microsoft.

Forrás

Windowsvégzet?

A Microsoft Windows válságban (Gartner- piaci, gazdasági és technológiai elemzések cége), s ha marad az eddigi fejlesztési és támogatási rendszer, akkor a „monolitikus” Windows „önmaga súlya alatt fog összeomlani”.
A Gartner állítása szerint, a piacot uraló Microsoft első számú szoftvere, a Windows az elmúlt két évtizedben – épp kivételes, abszolút szerepe miatt – mind több alkalmazás támogatását volt kénytelen megvalósítani, s ez a feladat napról napra nehezebb, egyre bonyolultabb. A szoftver mind nagyobbra növekedett, ami természetszerűen hozta magával a folyamatosan növekvő hardverigényt (pl. Windows Vista tulajdonképpen már számítógép cserét igényel)

Tehát a Microsoft vagy stratégiát vált, vagy totális kudarcba fullad a Windows sikertörténete.
Az elemzésben javaslatokat tesznek a megoldásra is:
Javasolják olyan verziók létrehozását, melyek a jelenlegi rendszernél nagyobb választékot kínálnak, a jövőben ugyanis inkább a terminál jellegű gépekre lesz szükség.

Az egyes változatok megjelenése között eltelt időt csökkenteni kellene. A fejlesztésnek folyamatosnak kellene lennie, s az egyes verziók közötti kompatibilitási problémák jelentős mérsékelésére lenne szükség.
Fontos lenne. hogy testreszabható, felhasználóbarát legyen. A biztonsági beállítások és jogok megváltoztatására is szükség van: szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy az alkalmazások szinte válogatás nélkül kapnak különféle hozzáférési jogokat az operációs rendszer sok eleméhez, s ezáltal jelentősen csökkentik az integritást és működési biztonságot
Próbálják meg kikiüszöbölni azt a problémát, hogy egy a számítógépen sok éve futó Windows programok egyre lassabbak lesznek.

Egyszerűsítsék le az egyes eszközökre vonatkozó licencengedélyek megadását, a licenc a felhasználóhoz, és ne a géphez tartozzon.
Természetesen mindezen változtatásokat nem azonnal kellene megvalósítani, de a fokozatos változtatásokból eredő, ideiglenesen kisebb haszonkulcs elfogadása a jövőt tekintve bőven megérné a szoftveróriásnak.
Forrás

Marad még az XP?

Újabb haladékot kaphat a Microsofttól a szoftvercég 2001-ben piacra dobott operációs rendszere, a Windows XP, amittől az óriás szoftvergyártó szeretné megvonni a terméktámogatást.

Azonban egyes hardvergyártók, élükön az Intellel, felborították a Microsoft terveit: a világelső processzorgyártó várhatóan hangsúlyos szerepet kíván adni a kézi számítógépekbe, olcsó noteszgépekbe és hasonló, alapvetően szerény teljesítményigényű feladatokat ellátó eszközökbe szánt Centrino Atom platformjának, illetve az annak szerves részét képező Atom processzornak.
A probléma tulajdonképpen az, hogy ezek az eszközök nem bírják el a Windows Vistát.
Így a Microsoftnak választania kell, vagy továbbra is értékesíti a Windows XP-t az olcsó noteszgépek gyártói számára, vagy teljesen kivonulva ebből a szegmensből átadja a terepet a Linux-alapú megoldásoknak.
Ez utóbbi eshetőség semmiképpen nem jelenthet opciót a Microsoft számára, ezért várható, hogy hamarosan bejelentik, hogy a Windows XP licencelésére bizonyos korlátok közepette továbbra is lehetőséget kíván biztosítani az olcsó, Atom-alapú notebookok gyártói számára.
Forrás

Új és várhatóan nagyon népszerű iparág-"netbookok"?

Azóta, hogy megjelent a műfajteremtő Eee PC várható, hogy az érdeklődés hatalmas lesz, a főként internetezésre használható olcsó noteszgépek (netbookok) és a velük közeli rokonságban álló asztali számítógépek (nettopok) iránt.

A világelső processzorgyártó, az Intel nemrégiben mutatta be, az ebbe a szegmensbe szánt új platformját, a Centrino Atomot. A rendszer kulcskomponense a rendkívül kedvező fogyasztási mutatóval rendelkező, nem utolsósorban olcsó Atom processzor, melynek számítási teljesítménye megfelel a kategória elvárásainak. Az Atom az olcsó PC-k mellett szórakoztatóelektronikai eszközökben, beágyazott rendszerekben, de akár vékony kliensekben is használható. Az Atom processzoros eszközök a korábbi hírek nyomán várhatóan júniusban kerülnek piacra.
Az Eee PC-vel tavaly bemutató tajvani Asustek szerint, ebben az új ágazatba, az éves szállítási volumene már idén meghaladhatja a tízmilliós darabszámot, 2009-re pedig jó eséllyel duplázhat a piac. A forgalomnövekedés természetesen nem kizárólagosan a világviszonylatban viszonylag csekély forgalmat lebonyolító Asustek eredménye lesz: az Atom-alapú, vagy az ahhoz hasonló felépítésű és tudású olcsó számítógépek gyártásában egyre több vállalat érdekelt, így a PC-piac éllovasai, köztük a HP-vel, a Dellel és az Acerrel mostanra világossá tették, hogy rövidesen piacra lépnek új termékeikkel.

Az Intel is bizakodó az új piaci szegmens növekedését illetően: a vállalat a netbookok és nettopok összesített piaci forgalmának évenkénti kétszámjegyű növekedését várja 2011-ig, mely időpontig a prognózis szerint nagyjából százmillió olcsó gépet szállítanak majd a gyártók.

Forrás

Wiki: 10 millió szócikk

Elkészült a Wikipédia tízmilliomodik szócikke!

A szócikk Nicholas Hilliard angol miniatúrafestőről és aranyművesről készült. Az anyag szerzője egy szegedi művelődéstörténész és könyvtáros, Pataki Márta, aki több mint egy éve önkéntese a magyar Wikipédiának: ez idő alatt több tucat önálló szócikket írt és több ezer másikhoz járult hozzá.

Forrás

Google net nélkül?

A Google tavaly indította el a Google Gears-t, aminek a segítségével a cég online irodai alkalmazásai (Google Docs) hamarosan internetkapcsolat nélkül is futtatthatók lesznek.

A Gears a böngészőbe épül be. A plug-in lehetővé teszi azt, hogy a kapcsolat nélküli módban a gépen ideiglenesen tárolt dokumentumokkal tovább lehessen dolgozni, majd amikor újra az internetre kapcsolódunk, akkor a Gears az elkészült anyagot a Google szerverére feltöltve szinkronizálja a tartalmat.

Forrás

Intel: "lopásgátlók" notebook-okhoz

A jövő notebookjai talán kevésbé lesznek vonzóak a tolvajok számára.

Az Intel egy olyan fejlesztésen dolgozik, mely képes lehet a tolvajok próbálkozásait meghiúsítani.

Az Intel Anti-Theft Technology (ATT) védelem alatt álló számítógép, a gyártó reményei szerint nem lesz majd újra értékesíthető, a merevlemezen tárolt adatokat pedig egyáltalán nem lehet majd illetéktelenül elérni.

Az Intel és partnerei (köztük az Absolute Software, a Phoenix, a McAfee, a Lenovo és a Fujitsu Siemens Computers) által közösen fejlesztett ATT pontos működéséről még nem ismert, de valószínűleg egy jelszavas vagy biometrikus (esetleg a kettő kombinációján alapuló) azonosítás hiányában a rendszer képes lesz blokkolni mindenféle adatelérést, és ezen a merevlemez kicserélése sem segítene. Azaz a notebook tulajdonképp használhatatlanná válna, esetleg alkatrészként értékesíthetnék bizonyos elemeit. Az sem kizárt, hogy az ATT vagy annak bizonyos verziói valamilyen nyomkövetőrendszert is tartalmaznak majd.

Forrás

Cenzúrázatlan Olimpia Kínában

Az elmúlt hetekben a sajtóban sokat hallhattunk az Olimpia cenzúrázásával kapcsolatos vitákról, de úgy tűnik a kérdésben végre megegyezés született.
Peking beleegyezett, hogy az egész országra kiterjedő internetcenzúra alól felmentést kapnak az olimpia idejére a közvetítő sajtómunkások (cenzúrázatlan internettel dolgozhatnak, a televíziós közvetítéseknél sem lesz késleltetett jeltovábbítás).
Forrás

A kiberetámadások ellleni védelem megszervezése

Tavaly az észteket támadás érte (DDos-támadás) , melynek következtében az észak-atlanti katonai szövetség (NATO) megkezdte a felkészülést, a digitális korszak új hadviselésére.
Napjainkban az elektronikusan működő rendszerek bizonyos esetekben komoly sebezhetőséggel működnek.
Észtország állt elő egy új kezdeményezéssel, melynek lényege, hogy a NATO tagállamai működjenek együtt annak érdekében, hogy a tagállamokat megvédjék az esetleges jövőbeli kibertámadásoktól. Az idei, Bukaresten megrendezett NATO-csúcson zajló egyeztetések után, úgy tervezik, hogy májusban nyolc ország (az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Spanyolország, Észtország Lettország, Litvánia és Szlovákia) Tallinban megalakít majd egy szervezetet (Cyber Defence Centre of Excellence), amely a tagállamokat érő számítógépes támadások megelőzésével, illetve ezek kivédésével fog foglalkozni. A szervezet fő céljai közé tartozik, hogy a nemzetközi együttműködést javítsa, közös végrehajtó szerveket hozzon létre, illetve segítsen kidolgozni egy általánosan érvényes „kibervédelmi doktrínát”.
Júniusra egy kormányzati csúcstalálkozót is szerveznek ez ügyben Tallinban.
Forrás

Óriás árnyék

Az általunk termelt digitális információ/adat mennyiségét először haladja meg a hozzánk kapcsolódó digitális információ mennyisége, az EMC felmérése szerint.
Az IDC előrejelzése szerint pedig digitális univerzumunk mérete öt év alatt megtízszereződhet.
A kutatás megmutatta, hogy a digitális univerzumban 2007-ben majdnem 45 gigabájt információ jutott a Föld minden egyes lakosára – ez nagyjából tízmilliárd DVD-n férne el.
Forrás

Nyílt Dokumentumformátum Szövetség-magyar tagozattal

Az OpenDocument (ODF) formátum hazai elterjedésének elősegítése érdekében megalakult a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség magyar tagozata. A szervezet 2006-ban, az Egyesült Államokban jött létre. Célja, hogy képzéssel, információ-átadással és szakmai tudásbázissal segítse a közszolgálatban tevékenykedőket és törvényalkotókat abban, hogy a sokszorosára növekvő mennyiségű elektronikus dokumentumot elsősorban OpenDocument (ODF) formátumban tárolják.

Jelenleg kvázi-szabványok uralják a piacot, melyek segítségével bizonyos gyártók privilegizált helyzetet és monopolárat tarthatnak fent magunknak, ez pedig többletkiadásokat jelenthet az állami és magánszektorok számára.
A nyílt formátumot egyre több országban használják kötelező érvénnyel az államigazgatásban, az Európai Unió pedig 2010-től irányelvben szabályozza, hogy a közbeszerzési eljárásokon csak olyan termékekkel lehessen indulni, amelyek megfelelnek a nyílt szabványoknak.
A szervezet magyarországi tagozatának tervei közt szerepel a közigazgatás és államigazgatás folyamatos ellátása információval és összehasonlító tanulmányokkal, segítségnyújtás a civil szférának, illetve a társadalmi tudatosság növelése kampányok és rendezvények formájában.
Forrás

Digitalizált Shakespeare

Egy amerikai-brit projekt(washingtoni Folger Shakespeare Könyvtár, oxfordi Bodleian Könyvtár) keretében 75 darab, 1641 előtt született Shakespeare mű kerül fel az internetre. A munka körülbelül egy évig fog tartani, és jelentőségét az növeli, hogy Shakespeare-nek nem maradtak fenn kéziratai, ezért ezek a korabeli quartók szövegei számítanak a legeredetibbnek, emellett felbecsülhetetlen értéket képviselnek azok a példányok, amelyek lapszéli jegyzeteket is tartalmaznak.

Forrás

"Albany", új Microsoft programcsomag?

Mostanában olyan hírekről lehet hallani, melyek szerint a Microsoft elindította a meglehetősen titkos projektjének, az „Albany” kódnevű programcsomagnak zártkörű tesztelését. Állítólag az Albany egy hibrid szolgáltatást takar, amely alacsony áron, korlátozott tudású programokat és tárhelyet kínál az előfizetőknek, s leginkább a Google hasonló termékeivel (Google Docs, illetve a Google Apps) kíván versenybe szállni.
Forrás

Közösségi oldalak szabványosítása

A Google kezdeményezte, a Yahoo! csatlakozott...A Google kezdeményezésének a célja, hogy egységes platformot hozzanak létre a közösségi helyek eszközeinek a működtetéséhez.

Csak nemrégiben kezdődött meg a valódi együttműködés, azáltal, hogy a Google, a Yahoo! és a MySpace létrehozta a nonprofit módon működő OpenSocial Alapítványt, amelynek célja egy semleges és jól használható platform kialakítása. A jövőbeni kódszabvány lényege, hogy lehetővé tegye a népszerű webes szolgáltatások azonos platformon való működését.

A jövő egyik nagy kérdése, hogy a Facebook csatlakozik-e majd?

Forrás

Oktatás: nyílt és zárt forráskódú szoftverek

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megállapodott a Microsoft Magyarország Kft.-vel, hogy a közoktatásban tanuló diákok és a tanárok számára ingyenes szoftverhasználatot biztosító Campus és School programokat meghosszabbítják. A szerződés csak egy évre szól, és lehetőséget ad a nyílt forráskódú termékek használatára is. Egy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiadott rövid közleményben az áll; hogy a megújult megállapodás révén 2009. február 28-ig biztosított a hazai köz- és felsőoktatásban a jogtiszta szoftverek használata. A meghosszabított szerződéshez a hazai kutatóintézetek és a Magyar Tudományos Akadémia intézményei is csatlakoztak, ezzel támogatva a hazai K+F tevékenységet.
A korábbi évek gyakorlatától eltérően az idei évtől a zárt forráskódú szoftverek használata mellett a nyílt forráskódú alkalmazások beszerzését is támogatni kívánja az állam. Így 2008-tól az óvodák, az általános és középiskolák, valamint a felsőoktatásban dolgozók és tanulók dönthetnek arról, hogy az eddig használt zárt szabványú szoftvereket vagy esetleg nyílt forráskódú termékeket használjanak.

Előzmény:
Mi lesz a magyar diákok ingyenes Windowsával?

Forrás

Kína letiltotta a Youtube-ot

A Youtube videomegosztón a tibeti zavargásokkal kapcsolatos felvételek is megtekinthetők voltak. Kínán belül az internetezőket az oldal helyett egy hibaüzenet fogadja.

Fizetős iwiw

Napjainkban már fut az iwiwKlubrendszer, amely egy fizetős szolgáltatás cégeknek. (Magánszemélyeknek továbbra is ingyenes a regisztráció, nonprofit szervezeteknek csak regisztrációs díjat kell fizetnie, a profitorientált szervezeteknek pedig regisztrációs díjat, illetve felhasználónkénti bruttó havidíjat.)
Az elképzelés szerint "az újítás" előnye a tematikus klubalapítás lehetősége, a magán- és céges felhasználók elhatárolása.
Az olyan egyéni felhasználóként regisztrált "klubbokat", csoportokat, amelyek nem regisztrálják magukat klubbként újra törölni fogják.

Az ötödik számítástechnikai forradalom

Steve Ballmer (Microsoft) a CeBit kiállításon tartott előadást. Előadásában kifejtette, hogy ő maga már négy "forradalomnak" volt tanúja az IT területén, és valószínűleg az ötödiknek is az lesz.
Ballmer úgy véli, hogy az ötödik forradalom 2015-ig lezajlik, melyet a személyes lehetőségek kibővülése, a társadalmi kapcsolatok és a globális tartalom fog meghatározni.
Forrás

Elektronikus számlázás

A NetLock Kft. szerint minden technikai, illetve jogszabályi feltétel adott lenne az elektronikus számlázás széleskörű alkalmazásához, de az elhatározás továbbra sem születtett még meg.
Az elektronikus számlázás bevezetésével Magyarország is hozzájárulhatna az Európai Unió megtakarításához, amely közel 243 milliárd euró (ennyit lehetne megtakarítani a papíralapú számlázásról az elektronikusra való áttéréssel). Ezzel a pénzbeni megtakarításon kívűl, időt is meg lehetne takarítani az ügyfelek számára.
Forrás

Internethasználatban vezet: Kína

Kínában az internetet megközelítőleg 228 millióan használják, tette közzé az adatot a BDA China Ltd.
Forrás

Az EU támogatná a nyílt forráskódú szoftvereket

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztene elő, amelyben arra bíztatnák az Európai Unió tagállamait, hogy támogassák a szabad (nyílt forráskódú) szoftverek használatát a szabadalmi jog által védettekkel szemben. Feltehetően ez a javaslat a közintézményekre, közigazgatási szervezetekre vonatkozna, és valószínűsíthetően a Microsoft ellen irányulna.
Az Európai Bizottság már elkezdte rendszerei átállítását a szabad szoftver használatra.
Forrás

MIX konferencia: Microsoft vs. Google

Steve Ballmer az idei MIX konferencián kiemelten beszélt arról, hogy a cége törekedni fog az online hirdetési piacon történő előrelépésre, elismerte ugyanis, hogy e területen jóval elmaradnak a Google mögött. Újfent utalt szándékára, hogy felvásárolja a Yahoo!-t, ami jelentős mértékben csökkentené hátrányukat.

Steve Ballmer kijelentette, hogy a Microsoft minden erejével azon lesz, hogy "lenyomja a Google-t".

Forrás

Kapcsolódó cikkek:

Microsoft ajánlatot tett a Yahoo-nak

"Az első visszautasítás"

Hasonlító szolgáltatások

Számítógép, mint személyes szféra-alkotmányos jog

Németországban új alkotmányos jog született: az IT-jog.
A német Legfelsőbb Bíróság határozata szerint, az állampolgárok számítógépei személyes szférájuk elidegeníthetetlen részei.
A terroristák elleni harc érdekében a német belügyminiszter, Wolfgang Schäuble már jó ideje szeretné elérni, hogy a rendőrség szélesebb jogkört kapjon az elektronikus adatok vizsgálatánál, hogy a belügyi szervek adott esetben egy kémprogramot, „állami trójait” telepíthessenek a gyanúba keveredett személyek számítógépére, hogy megvizsgálhassák annak tartalmát, követhessék az illető online tevékenységét. Németországban ez nagy felzúdulást váltott ki, és a tervet a személyiségi jogokra hivatkozva már egy szövetségi bíróság is elvetette, de a héten az utolsó fellebbviteli fórum, a Legfelsőbb Bíróság újra kimondta, hogy az alkotmányos alapjogok semmiképp nem sérülhetnek, a polgárok merevlemezeinek vizsgálata lehetséges ugyan, de csak igen szigorú feltételeket betartva. A német Legfelsőbb Bíróság sem zárta ki a merevlemezek tartalmának rendőrségi vizsgálatát, ám a karlsruhei bíróság döntéséhez hasonló módon jelezte, hogy mely esetekben és milyen módon. Egyes értelmezők úgy vélik, hogy a háború utáni Németország második legfontosabb új jogi kategóriája született meg, mert az alkotmányos jogok egy újabbal bővültek: az IT-joggal.
Forrás

Google és az óceán alatti internetkábelek

A Google egy olyan nemzetközi konzorcium tagja lett, melynek révén 2010-től internetkábel-tulajdonos lesz a Csendes-óceánon.
A Unity konzorcium 6 tagú (Bharti Airtel, Global Transit, KDDI, Pacnet, Singtel és a Google) és abból a célból hozták létre, hogy a napjainkban megnövekedett és továbbra is növekedő internetforgalmat kiszolgálja, egy nagy kapacitású adatkábellel.
A száloptikás kábel kb. 300 millió dollárba fog kerülni, 10 ezer km hosszan húzódik majd Japán és Észak-Amerika között. A tervek szerint 5 kábelt fektetnek le, de bővíthető lesz 8-ra, illetve 20%-kal jobb kapacitást várnak tőle a mainál.
Forrás

Pénz a magyar informatikai kutatásoknak

Az IBM Magyarország vezérigazgatója, Paál Péter február 15-én átadta a cég nemzetközi zsűrije által megítélt szakmai díjakat az egyetemi kutatóműhelyek számára.
A magyar pályázók taroltak ebben az évben: az Európában kiosztott összesen 50 elismerésből csak három országban – Németországban (12), Nagy-Britanniában (7) és Oroszországban (6) – nyertek több Faculty Awardot, mint itthon. A felsőoktatási intézmények a támogatás segítségével olyan programokat finanszíroznak, amelyek keretében a hallgatók bekapcsolásával alkalmazott, a piacon hasznosítható kutatásokat folytatnak, vagy korszerű, az üzleti szférában fontos területeken indítanak képzéseket.
A pályázaton díjazottak: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatika Tanszék, A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, A Budapesti Műszaki Főiskola Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet, A Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar, Informatikai és Gazdasági Intézet, A Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Informatika Tanszék.
Forrás

A televíziók új generációja

A Sony körülbelül 36 milliárd forintnyi jent fektet az új OLED-televíziók fejlesztésébe és gyártásába.

Az OLED-panelek a jelenlegieknél nagyobb méretű, szerves fénykibocsátó diódákból álló kijelzőpanelek. Az OLED-panelek működési elvüket, ezzel együtt az általuk kibocsátott kép bizonyos paramétereit tekintve jelentősen eltérnek a napjainkban elterjedt folyadékkristályos megoldásoktól. Az OLED-kijelzőknél nincs szükség háttérvilágításra, a képpontok maguk bocsátanak ki fényt elektromos impulzus hatására. A kép így szinte teljesen homogén, az LCD-khez, de még a plazmákhoz viszonyítva is nagyságrendekkel kontrasztosabb lehet, ezzel együtt vékonyabb és energiatakarékosabb kijelzők építhetők az OLED-ekre.Ilyen kijelzőket eddig zömében csak kézi eszközökben, mobiltelefonokban használtak a gyártók, a nagyméretű OLED-panelek előállítása egyelőre rendkívül bonyolult és költséges.
Forrás

Mozilla használók figyelmébe...

Letölthető a Firefox 3.0 legújabb változata. Az új tesztverzió már sokat megmutat a végleges verzió képességeiből és lehetőségeiből, jó pár látványos (például ikoncserék, biztonsági javítások), illetve kevésbé feltűnő átalakítást is végrehajtottak. Fontos megjegyezni, hogy az add-onokat az új változatban az Add-on Manager segítségével már közvetlenül is el lehet érni, nem kell a böngészővel rájuk keresni, illetve, hogy a letöltéskezelő folyamatait ezek után nyomon lehet követni majd az állapotsorban.
Forrás

"Az internetbarát Microsoft Office 14"

A Microsoft új Office csomagot tervez; Ha nem is működik minden online, a Microsoft következő irodai csomagjának alkalmazásait korlátozottan lehet majd böngészőből is használni, bár az új generációs irodai programcsomag minden funkciója továbbra sem lesz elérhető böngészőn keresztül, bizonyos feladatokat így is el lehet majd végezni – hasonlóan az Exchange Server 2007-ben biztosított Outlook Web Access webmailszolgáltatáshoz.

Arról még nem született hivatalos nyilatkozat, hogy az új irodai programcsomag kiadását mikorra tervezik, de az interneten az a hír járja, hogy a termék első bétája még az idén megjelenhet, végleges változat viszont csak 2009-ben lesz.
Forrás